Legelõ

[clarkkent]

[Havier Moody]

//Elõzmény: Belváros ->Utcák//

* Mélyen beszívja a nagyváros szmogjától mentes természet illatát. Rég szomjazta már a friss zöld fû látványát, mely egykori otthonára emlékezteti.*
~ Te jó ég, mennyi energia...~
*Lehunyja a szemét, és engedi, hogy varázsereje segítségével felfogja Clark lakhelyének impulzusait. Már egyáltalán nem fájt az empátia, úgy ahogy fél órával elõbb.*
Szóval, ez volna a Kent farm... Csodás helyen laksz! Úgy látom, van végre egy hely, ahol nem kell titkolóznunk különös adottságaink miatt.
*fordult Clarkhoz, majd csak úgy mellékesen rákérdezett, mintha számára nem is volna olyan fontos a válasz:*
Te boszorkány vagy, igaz?

[Rachel Halliwell]

// Hello! Ne haragudjatok, hogy így belepiszkálok a játékba, de úgy látom az oldalnak itt van egy élénk része, ugyanis a bûbájos boszorkányos részleg most teljesen üres. Ezért jöttem ide. //

//Elõzmény: Külváros -> Utcák//

*Megtorpan és egy darabig csak nézelõdik. Nem tudja mért, de azt hiszi, ezen a helyen kell lennie annak a "varázs galibának", úgy hogy ösztöneire hallgatva járkálni kezd a birtok körül. Ekkor megpillantja a legelõn álló alakot. Elég távol van, nem látja rendesen...*

[clarkkent]

//Elõzmény: Belváros ->Utcák//

Miután elindultunk a belvárosból, egy ks idõ után végre ismét haza értem és lasacskán a többiek is ideértek a legelõhöz. Majd Havier a töle várt váratlanságaival újabb kérdéseket tesz fel nekemamire váratlan választ adok neki.
- Nem én nem vagyok boszorkány. Én annál jóval több és magasabb szintû erõkkel birok. De te sem lehetsz épp hétköznapi ember. Maj körbenéztem és a távolban észrevetem egy fiatal lányt aki a farm körül járkált. Majd a többiekhez fordultam.
- Menyetek be a pajtába és ott menyetek fel a lépcsõn és várjatok ott én mindjárt jövök. Majd a szuper gyorsaságomat használva odamentem a fiatal lányhoz és ott megálltam elõte.
- Helló hát te milyáratban vagy errefelé? kérdeztem töle és miközben vártam a válaszát a távolban a többiek elindultak a pajta felé.

[Rachel Halliwell]

*Ráeszmél, hogy több ember is van a farmon. Kissé elábrándozott, így meglepedten pillantja meg a hozzá érkezett fiatal fiút, akiben Clarkra ismer. *
Áh, szia! Rachel vagyok... Már találkoztunk a bûb... A Halliwell lányok házában.
*Nem tudja mennyit árulhat el magukról a srácnak, nem biztos benne, hogy a lányok mindent elmondtak a családi titkoról.*
A szerkesztõség küldött ki egy különös esethez, hogy írjak róla egy cikket. A Bay Mirrornál dolgozom... ideiglenesen.
*hazudja, mintha könyvbõl olvasná.*
Két fejjel született egy...
*A távolban megpillant egy borjút.*
...egy tehén kicsinye.
*Egyszerre furcsa gondolatok másztak a fejébe.*
~ Miért ide mutatott a kristály? Habár elég világos lenne, ha ez a fiú mágikus segítségre szorulna... Nem véletlenül vagyok itt, végülis semmi sem történik ok nélkül. Jobb ha körül nézek egy kicsit...~
Megengeded, hogy egy pillantást vessek a ti állataitokra?
*Most nem néz a fiú szemébe, inkább bizonytalanul sandít a farm belseje felé.*
Tudod, csak hogy legyen egy kis tapasztalatom a... tehenekrõl. Meg ilyesmi...
*Rachel borzasztó nevetségesnek érzi magát, de próbál mosolyt eröltetni arcára.*

[Havier Moody]

*Mikor úgy, gondolja, hogy elég idõt töltött már mágikus képességei nélkül, és lelkiismerete is közbe szólt, hogy ne hagyja meghalni a mit sem sejtõ járókelõt, az avatár gyilkosok markában, ürügyet keresve kissé távolabb somfordál a társaságtól, mikor Clark az ott ólálkodó lány felé igyekszik.*
El kell intéznem egy fontos telefont... Ne haragudjatok!
*Azzal egy bokor mögött neki iramodott és a Talonig meg sem állt.*

//Folytatás: Belváros -> Utcák//

[Rachel Halliwell]

~ Valószínûleg most azt számlálja magában, hány kerekem hiányzik... ~
*Gonodlja magában Rachel, majd elindul a néma Clarkkal az oldalán a farm belseje felé. Közben jobban megnézte magának a sebes léptekkel elviharzó férfit. Vajon hova mehet?
~ Nem értem... Mintha már láttam volna valami újságban vagy nem tudom..~
* Suhan át a gondolat a lány fejében, de nem törõdik vele inkább szorosabban magához szorítja bájitalokkal teli táskáját.*

[Rachel Halliwell]

*Rachel túlságosan is erõsen szorítja a táskát, ezért az egyik gyengébb üvegcse szétrepedt, tartalma pedig teljes egészében a lány varázsigegyûjteményére folyik, melytõl az egyik könyvbéli szörnyeteg életre kell és a legelõ közepén, terem pontosan a két fiatal elõtt. Rachel nem tud sikítani a meglepettségtõl. Egy pillanatra bennragad a lélegzete, ahogy megpillantja a ronda bõrkiütésekkel tarkított démont. Az izgalom hevében valamiként nem jut eszébe, hogy nagyhatalmú boszorkány és...*
Futááás!
~Egek! Ezt, hogy magyarázod ki...?~